Egyelőre még áll a zászló
Fekete Ádám szerencsésnek érzi magát, hogy öt éve élvezi a kaposvári vezetők bizalmát.
Ahogy arról már korábban beszámoltunk, Fekete Ádám 2009 májusa óta irányítja a Kaposvár együttesét, s ezzel az első osztályban ő dolgozik a leghosszabb ideje egy csapatnál. A somogyiak jelenleg negyedik helyen állnak a tabellán, így minden esélyük megvan arra, hogy a felsőházban végezzenek az alapszakasz után.
– Januárban négy edzőváltás is volt az első osztályú csapatoknál. Mit szól hozzá?
– Igazából egy edzőnek mindig készen kell állnia erre. Az eredménykényszer szüli a váltásokat, hiszen egyszerűbb elküldeni egy edzőt, mint egy egész csapatot. Bár szerintem elsősorban mentális gondok voltak a többi csapatnál és ez nem feltétlenül az edző kollégák hibája. Most mindenki arra számít, hogy majd az új edzővel jobban fog menni a csapatának. Nem egyszerű, de majd az idő eldönti, hogy jó, vagy rossz döntést hoztak-e, de a mi szakmánkban ez mindig benne van a pakliban.
– Jelenleg öt magyar, hat szerb és két spanyol edző dirigál az első osztályban. Ez a külföldi, főleg a szerb kosáriskola dicsérete?
– Nem is tudom. Ők nyilván más stílust képviselnek, mint a honi edzők, de tudom, hogy sok magyar edző külföldi campekre látogat és próbál fejlődni a saját erejéből. Egy-egy edző biztosan új szemléletet hoz, ami nem árt a magyar kosárlabdának, sőt mindenképpen kell, de vannak jól felkészült magyar szakemberek is. Haladnunk kell, és mindenkire szükség van, aki hozzátehet a kosárlabdánk fejlődéséhez.
– Az első osztályban Ön dolgozik a leghosszabb ideje egy kispadon. Kaposváron minden adott a nyugodt munkához?
– Abszolút szerencsésnek érzem magam, hogy jól tudunk együttműködni, bár volt egy nehezebb időszaka a kaposvári kosárlabdának. Most sem bővelkedünk az anyagiakban, a határokat nem akarjuk túllépni. A vezetőség szerepe is nagyon fontos, mert bizalmat szavaztak nekem és a folytonosság útját választották, ami most úgy tűnik, hogy kezd visszaigazolódni. Nagyban szabad kezet kapok és elsősorban azt a hangulatot próbálom megteremteni, aminek köszönhetően ezt a hosszú menetelést mentálisan bírni tudja a csapat. Ez nagyon fontos Kaposváron, mert ahol kevés a pénz, ott nem lehet játékosokat állandóan cserélgetni. Mi nem tizenkét játékossal játszunk rotációban, de úgy érzem, szép lassan megszilárdítjuk a helyünket a középmezőnyben.
– A tanári állás mellett mennyire nehéz összeegyeztetni az edzősködést?
– Nem könnyű, de meg lehet oldani. Nyilván ehhez kell egy iskola, amely alkalmazkodik és egy klub is, amely ezt lehetővé teszi.
– A Kaposvár jelenleg negyedik helyen áll az alapszakaszban négy mérkőzéssel a vége előtt. Mennyi esélyt lát a felsőházra?
– Egyelőre, ha megnézzük, akkor a negyedik, az ötödik és a hatodik helyezett csapat egyforma mérleggel áll, így bármi megtörténhet. A sorsolásunk által a saját kezünkben van a sorsunk (Sopron, Körmend, Nyíregyháza, Falco – a szerk.), de ha megnézzük a Körmend és a Sopron játékosállományát a miénkhez képest, akkor szerintem nagy bravúr lesz az első ötbe jutni. Viszont megvan a reális esélye, a kezünkben van a sorsunk, mert ezt megteremtettük magunknak. Egyelőre még áll a zászló, így mindenképpen élni szeretnénk ezzel a megteremtett lehetőséggel.
GA - bb1.hu