A lényeg fejben dől el
Marko Spica élete szezonját futja, Körmenden is ott folytatná, ahol a Paks ellen abbahagyta. A bb1.hu riportja
Kiegyenlített küzdelemmel kezdődő, fordulatokban gazdag, ám a végére sima meccsé váló találkozón győzte le a Kaposvár az Atomerőmű csapatát a középszakasz felsőházának első fordulójában. A hazaiaknál nagy volt az öröm a lefújáskor, hiszen alaposan visszavágtak az őszi egypontos vereségért, s magabiztos győzelmük tudatában esélyesebbként utazhatnak Körmendre is a következő fordulóban.
A légiósok mellett ezúttal a magyarok is remek játékkal rukkoltak elő; Dávid és Hendlein is kétszámjegyű kosarat ért el, sőt, előbbi dupla-duplája kapcsán külön dicsérendő. Spica is remek teljesítményt nyújtott, a meccs legjobbjának bizonyult 25 pontjával, 9 lepattanójával, s magas ember létére 3 gólpasszával. 13 mezőny-próbálkozásból 11 alkalommal juttatta gyűrűbe a játékszert. Mindez 34 IBM-pontot jelentett, nem csoda hát, hogy a Somogyban oly népszerű játékosnak ezúttal is sokan gratuláltak a lefújást követően.
- Örülök, hogy jól teljesítettem, ám az igazi érdem a csapaté - kezdte az interjút Spica. - Nagyon készültünk a Paksból, szerettünk volna örömet okozni a Jászberény-meccs után szurkolóinknak; no és persze meg akartuk mutatni a Paksnak, hogy nem lesznek a mumusaink. Kiváló ellenfelet győztünk le, amely nagyon keményen küzdött, kétszámjegyű vezetésünk ellenére is több alkalommal visszajöttek a meccsbe. Mi viszont úgy érzem, 100%-ot nyújtottunk, mindenki tette a dolgát, megérdemeltük ezt a sikert. Fontosnak tartom, hogy a szünet után, bár az ellenfélnél volt a lélektani előny, hiszen 14-0-t produkáltak az első félidő utolsó perceiben, nem estünk össze, hanem végig hittünk abban, hogy jobbak vagyunk náluk. Persze a saját hibáinknak köszönhettük azt is, hogy akkor magunkra húztuk őket, nem ők védekeztek jobban, hanem mi hibáztunk rengeteget az első játékrész végén. A Paks pedig egy kiváló csapat és nyilván kihasználták a buta hibáinkat.
- Mit mondott az öltözőben Fekete Ádám?
- Azt, hogy szedjük végre össze magunkat és térjünk vissza a jó kerékvágásba. Keményen jöttünk ki a második felvonásra, tudtuk, hogy továbbra is tartanunk kell legjobbjaikat, például Vojvodát, vagy Lorenzo Williamset, akiket sikerült eladott labdákra, illetve rossz dobásokra kényszerítenünk. Ez a stratégia jól működött az egész találkozón.
- A második félidőben egészen kiválóan dobtatok távolról, ez is közrejátszott abban, hogy több mint húsz ponttal is vezettetek már az utolsó negyedben.
- A Paks ekkor már kockáztatott, ők is sokszor próbálkoztak távolról, ám kevés sikerrel. Ennek az is volt az oka, hogy a festékből már nem nagyon találtak be a meccs ezen szakaszában. Kezdetben Tóth Ádám jól brusztolt a palánk alatt, később azonban már kintről igyekeztek csökkenteni a hátrányukon. Nekünk viszont szerencsénk volt, mert védekezésben nem koncentráltak annyira és így könnyen megtaláltuk az üres embert. Mindezért nagy dicséret illeti Chris Dunn mellett Drahos Gábort is, hiszen a pick & roll remekül működött nálunk. Mentálisan erősebbek voltunk náluk, úgy vélem, edzőnk, Fekete Ádám kiválóan felkészített bennünket erre a találkozóra.
- A lepattanó-párharcból is ti jöttetek ki győztesen.
- Az volt a taktikánk, hogy egy, maximum két ember megy a lepattanókét és a többiek visszaállnak, mert a Paksnak félelmetesen gyors játékosai vannak, s remekül alkalmazzák a lerohanást. Néha azért szerencsénk is volt, mert jó néhány labda hullt az ölünkbe, de úgy érzem, megküzdöttünk értük. A Paksban sok a kiváló játékos, ráadásul magasak is, szóval piszok nehéz dolgunk volt, de megcsináltuk - mosolyodott el csibészesen Spica.
- Most, hogy a Szolnok is bekapcsolódott a magyar bajnokság középszakaszába, nem lesz könnyű meccsetek már. Mit vársz az előttetek álló időszaktól?
- Mindig csak egy meccsre tekintek előre, ez a stratégia általában beválik. Erre a győzelemre szeretnénk támaszkodni, legközelebb Körmendre utazunk, ahol emlékeim szerint elég jó volt a közönség, fanatikusan hajtják övéiket, szóval nem lesz egyszerű a dolgunk. Ami engem illet, ott folytatnám, ahol most abbahagytuk. Ez a 4. negyedbeli játék jól jöhet a körmendi oroszlánbarlangban is. Ami utána jön, az viszont igazán kemény lesz, hiszen nem lesz ritka, hogy hetente kétszer is pályára lépünk. Ott derül ki igazán, mit tud ez a csapat. Fizikálisan úgy érzem felkészültünk erre, a lényeg fejben dől majd el.
- Két ranglista is a te neveddel kezdődik az NB 1-ben: vezeted a dobott pontok és a VAL-érték-táblázatot is. Ez életed legjobb szezonja?
- Nos, igen, ilyen jól még talán nem ment a játék. Bár Szerbiában sem vallottam szégyent, belgrádi színekben 15 pont körül átlagoltam, persze azért az egy erősebb bajnokság. Kíváncsian várom, hogyan teljesítünk a középszakaszban, bízom abban, hogy a legjobb négyben nekünk is osztanak lapot.
- Most, hogy kitavaszodott, többet sétálsz majd a városban?
- Hú, már nagyon vártam a tavaszt! Szeptemberben sokat sétáltam a központban és most is vágyom már erre. Mínusz tíz fokban valahogy nem nagyon éreztem késztetést… De ezzel véget is ér a láblógatás, mert a következő két hónapban csak a kosárlabdának szeretnék élni. Nagy céljaink vannak és ezt csakis maximális koncentrációval lehet elérni. Május végén aztán jöhet a jól megérdemelt lazítás; a bulik, a haverok, de addig aszketikus életet élek majd - fogadkozott a szerb légiós.
- Érkeznek látogatóid a közeljövőben?
- Belgrádból nem egyszerű Kaposvárra utazni, vonattal 15 órás utazás, így a családom annyira nem kapkod a lehetőség után. Sok barátom kosárlabdázó, tehát ők szerte Európában pattogtatnak ilyenkor, velük inkább nyaranta tudunk összefutni. De szerencsére van egy francia 3. ligában játszó barátom is, aki kicsit korábban végez ott és őt már nagyon várom. Áprilisban érkezik majd, nagyon jó fej srác - zárta a bb1.hu-nak adott interjút a kaposváriak egyik legjobbja.
Írta: Bálizs Zsuzsa