Az EU 2009/136/CE rendelete és a vonatkozó jogszabályok értelmében tájékoztatjuk Önt, hogy ez a weboldal kizárólag saját cookie-kat használ.
Mik azok a cookie-k?
A cookie (vagy süti) olyan kisméretű szövegfájl, amely az Ön számítógépén tárolódik, amikor meglátogat egy weboldalt. Olyan adatokat tárol, amiket akkor küld el a weboldalnak, amikor Ön azon belül navigál, illetve amint a legközelebbi alkalommal újra felkeresi azt. Néhány cookie elengedhetetlen a weboldal bizonyos funkcióinak működéséhez, mint például a kosár vagy a bejelentkezés. Más cookie-k arra valók, hogy böngészési információkat tároljon, amelyek segítségével elemezni lehet a weboldal használatát, ehhez igazítva később bizonyos megjelenítendő tartalmakat.
Milyen módon előzhetem meg azt, hogy a cookie-k eltárolódjanak a számítógépemen?
Minden egyes böngészőben (Internet Explorer, Google Chrome, Mozilla Firefox, Safari) egyenként kell beállítani a cookie (süti) preferenciákat. Rendszerint több lehetőség is rendelkezésére áll a cookie-k kezelésére: némelyek elfogadása; az összes elutasítása; bizonyos, már korábban tárolt cookie-k törlése; bizonyos weboldalak letiltása arról, hogy adatokat gyűjtsön az Ön számítógépén található cookie-k segítségével vagy harmadik féltől származó cookie-k blokkolása (harmadik féltől származó cookie: egy bizonyos weboldal van nyitva a böngészőben, viszont egy másik weboldal tárolja el a cookie-jait az Ön számítógépén).
Milyen cookie-kat tárolunk ezen a weboldalon?
Ez a weboldal kizárólag ilyen cookie-kat tárol:
1. Technikai Cookie-k - ezek elengedhetetlenek a weboldal futtatásához.
2. Funkcionális Cookie-k - ezek elengedhetetlenek ahhoz, hogy a felhasználóink elérhessék az általuk igényelt szolgáltatásainkat.
Rendben
Felhívjuk figyelmét, hogy ez a weboldal cookie-kat (sütiket) használ. Ezek a weboldal megfelelő működéséhez szükségesek. A weboldal böngészésével Ön elismeri, hogy elfogadta a "Cookie irányelvekben" leírtakat és a webhely által használt sütiket.
Az apám mindig a legnagyobb példaképem volt. Úgy nőttem fel, hogy nem erőszakolta rám a kosárlabdát, de csupán az, hogy mellette voltunk, és ő pedig kosárlabdázó volt, teljesen természetes volt számunkra gyerekként a kosárlabda. Mikor nagyobbak lettünk, elmondta a véleményét dolgokról, kérdéseket tett fel. Kiváló ember, meg tudta mutatni az irányt, tudott segíteni, ha szükségünk volt rá a pályán.
Kiskoromban igen, éreztem, hogy jobb vagyok az átlagnál. Csak mert apám mondta, hogy már 2 évesen cseleztem a pályán. Úgy gondolom, hogy mivel már olyan korán ott voltam a pályán, egyre ügyesebb lettem, és már korán fejlődtek a kosárlabdával kapcsolatos mentális képességeim is. Nagyon sokat voltam tornateremben. Ahogy nőttem, a suliban, gimiben, az egész szórakozás volt, de folyamatosan fejlődtünk. Én mindig jobb akartam lenni, mint a többiek.
Szerinted jobb vagy, mint Nik? Huh, ez nehéz kérdés.Különbözőek vagyunk. Én inkább irányító vagyok, ő meg bedobó. Gyerekként nagyon sokat egy-egyeztünk, sokszor verekedéssel végződött. De most már mindketten támogatjuk egymást. Gyerekként még arról szólt, ki a jobb, de mostmár nem.
Mikor a Nikkel beszéltünk ugyanerről, ő azt mondta, hogy a bátyja a jobb játékos, szinte Istenként beszélt rólad. Nem :-) Gyerekként más volt, de most, hogy idősebbek vagyunk, a legjobb barátok vagyunk. Támogatjuk egymást, nem számít, ki jobb.
Követed a meccseit? Igen, nézem a tévében vagy interneten, és a legtöbb meccs után beszélünk is.
Mesélt neked Kaposvárról? Igen, azt mondta, hogy nagyon jó volt neki, mert újra vissza tudott zökkenni a kosárlabdába. Első évében Belgiumban volt, ami nem sikerült túl jól. Azt mondta, hogy Kaposváron nagyon kedvesek az emberek. Sokat mesélt Tamásról, a gyúróról, mókás történetei voltak róla, aki mindig viccelt vele. Nem igazán beszél angolul, de mindig jól megértették egymást. Tehát azt mondta, hogy mindenki kedves volt, és ezért jól érezte magát.
Finn származásúak vagytok. Érzel valamit a természetedben ebből? Nem igazán. Bárcsak érezném.De mivel Belgiumban születtem, majd Franciaországban nőttem fel, néha inkább franciának érzem magam. Kisgyerekként Franciaországban jártam iskolába, mert apám ott játszott, így tökéletesen tudok írni-olvasni franciául. A nagyapám mesél néha történeteket mesélni Finnországról.
A feleségemmel szeretünk utazni, nyáron Horvátországot szeretjük nagyon, a tengerpartot, aztán Isztambult, Münchent, és az egyik kedvencem Liszabon, a tengerpart, az időjárás, és nagyon barátságosak az emberek is.
A feleségem valahol Európában akart férjhez menni, nem szereti a 200-300 fős hagyományos esküvőket, inkább baráti körben képzelte el. Így amikor Nymburgban játszottam, Prága tökéletes volt az esküvőnkhöz. Mindegyőnk családja átjött, valamint a barátaink, jó volt.
Mi a véleményed az európai kosárlabdáról? Nagyon jó. Minél magasabb szinten nézzük az európai ligákban, az Európa Kupában, Oroszországban, nagyon jó a kosárlabda. Minden játékos, minden pozícióban magas szinten tud játszani, nincs gyenge pont. A különbségek nagyon kicsik, a részletekben keresendők. De ahogy az egész világon, annak a klubnak vannak a legjobb játékosai itt is, akinek a legtöbb pénze van. Nagyon jó a színvonal.
Klub szinten mi a legnagyobb sikered Európában? Legszebb emlékem Belgiumhoz köt, megnyertük a Szuperkupát és elvesztettük a bajnokságot. De nagyszerű volt a csapaton belüli kémia. Most, hogy már több klubban játszottam, tudom, milyen nehéz megtalálni a csapaton belüli jó kémiát. Olyan volt, mintha testvérek lettünk volna, mintha újra az egyetemen lettünk volna. Senki nem volt önző, féltékeny, jól megértettük egymást.
Politika? Igen, most aktuális téma. Eléggé meglepett, hogy Trumpot megválasztották. Az igazat megvallva, ez most egy sokk, de nem gondolnám, hogy olyan drámai lesz a helyzet, ahogy az emberek gondolják. Valamiért megválasztották. A háttérben ott vannak a megfelelő emberek ahhoz, hogy jó döntéseket hozzon. Tehát lehet, hogy ez most sokkoló, de talán nem lesz olyan borzasztó. Legalábbis remélem.
2018-ra a tervek szerint új csarnokunk lesz. Ebben az évben szeretnénk egy jó csapatot összeállítani. El tudod képzelni, hogy Kaposváron játsz egy évet az öcséddel, Nikkel?
Talán, ez is lehet lehetőség. Attól függ, hogy alakul az élet akkor, milyen lesz a klub. De nagyon jó móka lenne együtt játszani vele, mint amilyen az egyetemen volt. Izgalmas lenne. Nagyon sok jót hallottam Kaposvárról, tehát ez is megtörténhet, nagyszerű lenne. Akkor most rajtatok a sor, és 2 év múlva meglátjuk...
Derek Raivio szerdán az Alba Fehérvár ellen játszott, itt volt alkalmunk beszélgetni vele.
Édesapátok is egy kiváló kosaras volt. Milyen volt felnőni mellette?
- Az apám mindig a legnagyobb példaképem volt. Úgy nőttem fel, hogy nem erőszakolta rám a kosárlabdát, de csupán az, hogy mellette voltunk, és ő pedig kosárlabdázó volt, teljesen természetes volt számunkra gyerekként a kosárlabda. Mikor nagyobbak lettünk, elmondta a véleményét dolgokról, kérdéseket tett fel. Kiváló ember, meg tudta mutatni az irányt, tudott segíteni, ha szükségünk volt rá a pályán.
Érezted már kiskorodban is, hogy jobb vagy, mint a többiek?
Kiskoromban igen, éreztem, hogy jobb vagyok az átlagnál. Csak mert apám mondta, hogy már 2 évesen cseleztem a pályán. Úgy gondolom, hogy mivel már olyan korán ott voltam a pályán, egyre ügyesebb lettem, és már korán fejlődtek a kosárlabdával kapcsolatos mentális képességeim is. Nagyon sokat voltam tornateremben. Ahogy nőttem, a suliban, gimiben, az egész szórakozás volt, de folyamatosan fejlődtünk. Én mindig jobb akartam lenni, mint a többiek.
Szerinted jobb vagy, mint Nik?
Huh, ez nehéz kérdés. Különbözőek vagyunk. Én inkább irányító vagyok, ő meg bedobó. Gyerekként nagyon sokat egy-egyeztünk, sokszor verekedéssel végződött. De most már mindketten támogatjuk egymást. Gyerekként még arról szólt, ki a jobb, de mostmár nem.
Mikor a Nikkel beszéltünk ugyanerről, ő azt mondta, hogy a bátyja a jobb játékos, szinte Istenként beszélt rólad.
Nem :-) Gyerekként más volt, de most, hogy idősebbek vagyunk, a legjobb barátok vagyunk. Támogatjuk egymást, nem számít, ki jobb.
Követed a meccseit?
Igen, nézem a tévében vagy interneten, és a legtöbb meccs után beszélünk is.
Mesélt neked Kaposvárról?
Igen, azt mondta, hogy nagyon jó volt neki, mert újra vissza tudott zökkenni a kosárlabdába. Első évében Belgiumban volt, ami nem sikerült túl jól. Azt mondta, hogy Kaposváron nagyon kedvesek az emberek. Sokat mesélt Tamásról, a gyúróról, mókás történetei voltak róla, aki mindig viccelt vele. Nem igazán beszél angolul, de mindig jól megértették egymást. Tehát azt mondta, hogy mindenki kedves volt, és ezért jól érezte magát.
Finn származásúak vagytok. Érzel valamit a természetedben ebből?
Nem igazán. Bárcsak érezném. De mivel Belgiumban születtem, majd Franciaországban nőttem fel, néha inkább franciának érzem magam. Kisgyerekként Franciaországban jártam iskolába, mert apám ott játszott, így tökéletesen tudok írni-olvasni, beszélni franciául. A nagyapám mesél néha történeteket Finnországról.
Mi a véleményed az európai kosárlabdáról?
Nagyon jó. Minél magasabb szinten nézzük az európai ligákban, az Európa Kupában, Oroszországban, egyre jobb a kosárlabda. Minden játékos, minden pozícióban magas szinten tud játszani, nincs gyenge pont. A különbségek nagyon kicsik, a részletekben keresendők. De ahogy az egész világon, annak a klubnak vannak a legjobb játékosai itt is, akinek a legtöbb pénze van. Nagyon jó a színvonal.
Mi a legszebb emléked az európai kosárlabdából?
Legszebb emlékem Belgiumhoz köt, megnyertük a Szuperkupát és az 5. mérkőzésen vesztettük el a bajnokságot. De nagyszerű volt a csapaton belüli hangulat. Most, hogy már több klubban játszottam, tudom, milyen nehéz megtalálni a csapaton belüli jó összhangot. Olyan volt, mintha testvérek lettünk volna, mintha újra az egyetemen lettünk volna. Senki nem volt önző, féltékeny, jól megértettük egymást.
Politika?
Igen, most aktuális téma. Eléggé meglepett, hogy Trumpot megválasztották. Az igazat megvallva, ez most egy sokk, de nem gondolnám, hogy olyan drámai lesz a helyzet, ahogy az emberek gondolják. Valamiért megválasztották. A háttérben ott vannak a megfelelő emberek ahhoz, hogy jó döntéseket hozzon. Tehát lehet, hogy ez most sokkoló, de talán nem lesz olyan borzasztó. Legalábbis remélem.
2018-ra a tervek szerint új csarnokunk lesz. Ebben az évben szeretnénk egy jó csapatot összeállítani. El tudod képzelni, hogy Kaposváron játszol egy évet az öcséddel, Nikkel?
Talán, ez is lehet lehetőség. Attól függ, hogy alakul az élet akkor, milyen lesz a klub. De nagyon jó móka lenne együtt játszani vele, mint amilyen az egyetemen volt. Izgalmas lenne. Nagyon sok jót hallottam Kaposvárról, tehát ez is megtörténhet, nagyszerű lenne. Akkor most rajtatok a sor, és 2 év múlva meglátjuk...
