Paár Márk: sokat dolgoztam a nyáron, úgy érzem meg is lett az eredménye
A kiesést követően az elsők között írt alá Paár Márk. Tehetségünk a paksi győzelem során megdöntötte karriercsúcsát, majd újra beállította néhány meccsel később, amikor az Alba elleni idegenbeli meccsen szórt ismét 17 pontot.
Ezt követően az U20-as bajnokságban is beállította korábbi 42 pontos egyéni rekordját, ráadásul a soproni fiatalok ellen mindössze egy távoli dobást hibázott a kaposvári kosaras, aki az elsők között döntötte el, hogy marad a csapatban és megcélozza a feljutást. Vele beszélgettünk most az elmúlt szezon szépségeiről, nehézségeiről és a nyári felkészülésről.
– Milyen szezon van a hátad mögött, hogy összegeznéd röviden?
– A szezon első fele szerintem nagyon jól sikerült. Éreztem az edző bizalmát és az összhang is megvolt köztünk már az alapozáskor. A hetedik-nyolcadik helyet céloztuk meg és közel is álltunk hozzá, aztán sajnos az edzőváltás után egy rossz hónap, egy rossz sorozat eldöntötte a szezont, hiszen ezt követően már csak kapaszkodtunk. Sajnos a mi meccseink és a többi találkozó is kedvezőtlenül alakult.
– Miket sikerült az elvárásaidból megvalósítani? Karriercsúcsot is döntöttél, majd állítottál be, tehát ilyen szempontból jól sikerült a szezon.
– A szezon első felében sikerült elérnem mindent, amit magam elé tűztem ki célul. Az év második felében is úgy érzem, hogy tudtam a csapatot segíteni, ám ekkor már nem éreztem a korábbi önbizalmat. A bajnokság végén is volt pár jó meccsem, de úgy érzem akkor már nem volt meg az aktuális edzővel a megfelelő bizalom. Ráadásul több negatív dolog is közrejátszott, így ez már kicsit keserűbb volt.
– Milyen gondokkal küzdöttél? Februárban egy betegség miatt kihagytál hat találkozót, ám ezen túl is volt ami hátráltasson a pályán.
– Egy kellemetlen helyen alakult ki nálam tályog, amit műteni kellett volna. Pécsen a meccsen le kellett ragasztani, félő volt hogy ki is szakad. Aztán a következő hazai meccsen elestem és kifakadt. Ezt követően halogattam a műtétet, hogy tudjak edzeni és játszani. Így persze folyamatosan gondot okozott a tályog, mindig kifakadt. Június elején megvolt a műtét és a két hét pihenés után már szerencsére letudtam ezt is.
– A szezont az U20-as országos döntővel zártad, ezt hogy élted meg? Itt is nélkülöznie kellett a csapatnak két alapembert, így nem volt egyszerű dolgotok Szőke Bálint és Antalics Dániel nélkül.
– Igen, itt is közbeszólt az élet. Center nélkül én voltam még a legmagasabb a keretben ez sajnos többször megbosszulta magát. Amennyiben mindenki egészséges lett volna úgy teljesen máshogy alakult volna már az első találkozó is. A hatodik hely is szép eredmény országosan, de kicsit bánt, hogy ez a remek korosztály nem éremmel, vagy esetleg bajnoki címmel fejezte be az évet. Sokat készültünk rá már a szezon elején is, hogy jól sikerüljön a döntő.
– Milyen területen érzed a legtöbb fejlődést a korábbi évhez képet?
– Védekezésben tudtam előre lépni, de úgy érzem, hogy még mindig sokat kellene fejlődni. Teszek is érte. Támadásban szintén úgy érzem sokat tanultam, ez talán látszott is már idén. Szeretnék fejlődni a dobásbiztonságban is, hogy minél folyamatosabb, kiegyensúlyozottabb teljesítményt hozhassak, ne legyen annyira hullámzó a dobott pontok száma.
– Mik szerepelnek a nyári terveid között, hogy készülsz az új szezonra?
– Június 15-től a barátnőmmel felköltözünk Budapestre, ahol az RSports Performance Studioban Szegedi Róberttel dolgozom hét héten keresztül július végéig. Ő már két éve követi a karrieremet, így a gyengeségeimen segít javítani. Úgy érzem már most is látszik a munka eredménye, szerintem sikerült fejlődni. Erősebb és robbanékonyabb lettem. Hétvégente Robi is jön Kaposvárra, így szinte folyamatos volt a munka és a labdás edzések sem maradtak el.
– Darrion Trammell bejelentésével már teljessé vált a keret. Milyen szezonra számítasz?
– A célkitűzés mindenképp az, hogy legyen meg a feljutás, illetve egy Hepp Kupa győzelem is jó lenne. Nem tudom mennyire reális ez, nem ismerem a teljes mezőnyt a B csoportban, de nagyon jó lenne veretlenül elérni ezt akármennyire is nehéz feladat. Minden rosszban van valami jó. A kiesésben az a pozitívum, hogy mindenkire nagyobb feladat, szerep hárul majd ősztől. Rám is nagyobb felelősség jut. Szeretnék minél többet játszani és fejlődni.
– Emlékszem, hogy Eszékre, a horvátországi edzőmeccsre is kísértek a szüleid, mennyiben segíti az ő hozzáállásuk a pályafutásodat?
– Mindenben mögöttem állnak. Ez is nagy döntés volt, hogy az élvonal helyett maradjak a B csoportban a Kaposvárral. Ők is segítettek a döntésben, megerősítettek, hogy bárhogy döntök támogatni fognak továbbra is. A szüleim mindig hangsúlyozzák, hogy amit csinálok, azt maximális odafigyeléssel, energiával tegyem. A barátnőm is mindenben támogat.